A Max. futás rövid távon (nagyjából 200 méterig) „ami a csövön kifér” fogalmát jelenti. Rendszerint a 200 méternél magasabb távokon nem lehet fejet előrehajtva szó szoros értelemben véve folyamatosan a legnagyobb sebességen futni egyszerűen taktikai szempontból sem, hiszen kellenek az erőtartalékok a futás végére is.
Max futás esetén a pulzus bőven átlépi a maximális pulzushoz viszonyított 90%-os értéket. A futó maximális terhelésnek teszi ki a szervezetét. Hosszabb táv esetén a futás végére mindenképpen. Az oxigénfelvétel maximumra tör, a légzés szaporává válik, az izmok zsibbadni kezdenek. A futó az anaerob zónába lép, ahol maximálisan 1 percig képes tartózkodni. Utána kénytelen lesz lelassulni megadva magát a szervezete igényeinek.
Ezt el lehet érni versenyen, illetve edzéskörülmények között is felmérés vagy résztávos edzés keretén belül.
