Gáz, ha az „előtte” fotódat választom?

Követek egy brit személyi edző nőt Instagramon. Nagyjából egy éve „néztem ki magamnak”. Leginkább az tetszett benne, hogy átlagosabbnak mondható testalkattal segít nőknek lefogyni, akik komolyabb testsúllyal rendelkeznek. Aztán történt valami, ami megváltoztatta a véleményemet.
Előtte és utána a motiválás kárára?
A változást pontosan nem tudtam követni abból szempontból, hogy miért történt. Elképzelhető, hogy egyszerűen szintet akart lépni, amivel persze nincsen baj. De eldöntötte, fitnesz modell lesz belőle.
Büszkén mutatta a szálkásítás folyamatát, azt, ahogy vékonyabb és valamelyest izmosabb is lesz. A végeredmény itt látható:
Ahogy a posztjából kiderül, december és szeptember között tartott a felkészülés, egyszersmind az átalakulás. Azóta versenyen indult, a helyezés lényegtelen. Láthatóan boldog, elégedett és örömmel ment végig ezen az úton.
Nekem mégis van egy problémám.
Leginkább az, hogy én a bal oldali fotóját választanám, de legalább azt mondanám, hogy mindkettő kiváló valamilyen szempontból.
A személyi edző lelkileg is felelősséggel tartozik
A saját tapasztalataim, a nálam működő módszerekkel megalkotott Fogyás Futással programom kapcsán sokszor eszembe jut, hogy öngólt lövök. Ugyanis már az ingyenes, bevezető részében arra utalok, mennyivel fontosabb, hogy teljes értékű embernek érezd magad már a kezdetektől, és ne akarj irreális átalakuláson átmenni.
Hogy abban találj motivációt, ami Te magad vagy, abban, ami hozzád a legközelebb áll, és ne görcsölj azon, hogy mások miként néznek ki, vagy milyen testet „erőltetnének” rád társadalmi elvárás oldalról.
Ezzel pedig nem adom meg a mindent elsöprő sürgető vágyat a fogyás -, az azonnali átalakuláshoz. Vagyis nem csigázom fel eléggé a potenciális érdeklődőket a program elkezdésére.
Én viszont így érzem jól magam. Szeretném, hogy futóként, fogyni vágyóként a lehető legtöbbet hozd ki magadból, de ne görcsölve haladj, hanem találd meg minden lépésben és magadban a szépséget.
Amikor ilyen előtte-utána képet látok, úgy érzem azt mutatja meg vele a közlője, hogy sosem elég. Mert a 30, de akár a 10+ kilóval küzdő nőtársai azt vonhatják le belőle: hát ettől én évezredekre vagyok.
Minden ízlés dolga
Hozzátartozik persze az igazsághoz, hogy pasiból vagyok, és a bal oldali fotón a dekoltázs figyelemre méltóbb. De hidd el nekem, lejjebb is haladt a tekintetem. Pontosan emiatt merem bátran kijelenteni, én biztosan az előtte állapot mellet tenném le a voksomat.
Sőt. Szerintem, ha nőként nézel rá, és megkérdeznék, elfogadod -e a bal oldali fotón látható alakot magadnak, nagyobb összegben mernék fogadni rá, hogy igent mondanál. De hogy 10 nőből minimum 7 rábólintana, arra egy neres táska árát rátenném. Már ha lenne annyim.
Konklúzióm
Az igazságot valahol a fogadd el magad maszlag és az örök elégedetlenség között húznám meg. Abból érdemes kiindulni, amiben jó vagy. Az értékeidből táplálkozni, majd pedig hozzáerősíteni a többit. Egy masszív, erős jellemet megalkotni, aki kellő akarattal képes heti legalább 3 órát sportolni, hogy a testét is hozzáformálja a belső erényeihez.