Nemzetközi Nőnap alkalmából, szeretném megörvendeztetni a blog olvasóit egy rólunk szóló cikkel.
Természetesen a fiúk se menjenek messzire, de ma a hölgyeknek kedvezünk. Igazi siker lenne, ha mindenki megértené mire is vagyunk képesek, ha elhatározunk valamit. Nehéz és fáradtságos út vezetett ahhoz, hogy a mai kor társadalmában végre olyan helyet kapjunk, ahol megcsillogtathatjuk a tehetségünket. Ez igaz volt a sportra is. Volt idő, amikor egy maraton teljesítése csupán álom maradt egy nő képzeletében.
Számunkra már teljesen felfoghatatlan lenne, ha nem engednének elindulni egy hivatalos sportrendezvényen, hiszen elődeink kivívták a részvétel jogát. Ez azonban pár évtizeddel ezelőtt, még nem így volt.
1967 áprilisában történelmet írt Kathrine Switzer, aki megfutotta a Boston Maratont, amivel bebizonyította a világnak, hogy egy nő is képes ekkora távot lefutni.
Hiába próbálták erőszakkal eltávolítani a pályáról, őt nem tántorította el még az sem, amikor a versenyigazgató megkísérelte lerángatni a pályáról. Ezzel sporttörténelmet írt és elindult egy új irányzat. Neki köszönhetően hatalmas változás következett be, és egyre több szövetség vált nyitottá a női versenyzők felé.
Kathrine kitartása, bátorsága, és állhatatossága kellett ahhoz, hogy a világ meglássa, mi is képesek vagyunk emberfeletti teljesítményekre. Nem volt zökkenőmentes, mire végül hivatalosan is részt vehettek a „gyengébb nem” képviselői hosszútávfutó versenyeken, de 1972 óta nyitva állt a kapu mindenki előtt.
Számos sportrendezvényen bizonyítjuk azóta is, hogy igenis ott a helyünk a nemzetközi versenyeken, és fantasztikus teljesítményekre vagyunk képesek.
Minden nőben megvan a képesség, hogy valósággá varázsolja a vágyait.
Sokan azért kezdenek el sportolni, mert szeretnének új impulzusokat kapni a hétköznapi kötelező programok mellett. A legtöbb nő azonban azért vág bele, mert elégedetlen magával, az életével és úgy érzi, a külsején kell változtatni ahhoz, hogy pozitív irányban induljon el az élete.
Vannak azok, és ki merem jelenteni én ebbe a csoportba tartozom, akiket a kíváncsiság hajt. A tudás, hogy meddig vagyok képes kitolni a határaimat. Mi rejlik még bennem, mekkora erő, és mi az a táv, amikor már én mondom, hogy ezt nem bírom végigcsinálni.
Amikor valaki csupán azzal az indokkal kezd bele a sportba, mert szeretne másoknak tetszeni, annak üzenem, sokkal több van benne ettől. Hosszú út vezetett el ideáig, hogy megkapjuk ezt a kiváltságot, hogy végre szabadon sportolhassunk a férfiak mellett egyenrangú félként, és ne legyünk száműzve a versenyekről.
Kathrine története jusson eszébe mindenkinek, amikor egy olyan akadályba ütközik, amit úgy érez, nem tud legyőzni.
Ő egy jelképpé vált mindannyiunk számára. Az előítélet, a hímsoviniszta kirekesztés ezzel leomlott, és kezdetét vette egy új korszak.
Egy pár századdal ezelőtt kizárólag férfiak számára fenntartott tevékenységet jelentett a sport. A férfiak a nagyobb presztízs megszerzéséért, felsőbbrendűségük érzékeltetéséért játszottak. A nők megjelenése a sportéletben kezdetben nagy felháborodást keltett, és a mai napig megfigyelhető a nemi diszkrimináció. Szerencsére ez egyre kevésbé észlelhető. A nők társadalmunkban elvárt szerepe, és a sport nem volt összeegyeztethető a régiek szerint.
Én viszont azt mondom, annak ellenére, hogy talán bizonyos helyzetekben háttérbe szorulunk nőként, imádok Nő lenni. Meg lehet találni az egyensúlyt a sportban, és a magánéletben egyaránt. Meg kell élni a nőiességet, és ebben a rendszeres testmozgás kifejezetten segítő tényező. Az érzés, amikor rájössz, hogy mire is vagy képes, magabiztosságot kölcsönöz, ami egyenes út a kiegyensúlyozott, boldog élet felé vezető úton.
A mindenség vagy! A Nő vagy, s hiába mondanak gyengébbnek, erős vagy, ha kell s ezt senki sem másíthatja meg.
