FélmaratonFutás FogyásFutás kezdőknekMaratoni futásTudástár

Sportolás COVID után? A kardiológus válaszol

Bármilyen fertőzés után óvatosan kell bánni a terheléssel. De mi a helyzet a COVID-dal, amelyről még mindig talán több a kérdés, mint a válasz. Dr.Sári Csabával, a Wáberer Kardiológiai Centrum sportkardiológiai ambulanciájának vezetőjével, – aki a kardiológia mellett sportorvostanból is rendelkezik szakvizsgával volt alkalmam beszélgetni a témáról, aki határozott és egyértelmű ajánlást tett nem csak a COVID és egyéb vírusfertőzésekre vonatkozóan, hanem arra is, hogy te, mint „hobbi” sportoló mit tehetsz a biztonságos sportolásért.

Hallgasd meg a beszélgetést vagy, ha inkább olvasnád, görgess lejjebb:

Kezdjük azzal, amit a COVID-ról tudunk, és annak befolyásáról akár az él – akár a hobbisportolókra nézve.

Tények:

  • A COVID–dal kórházba kerülő betegek 30-40 százalékánál szívbetegségek alakulnak ki, de a tünetmentesen gyógyulók esetében is fokozott a kardiológiai kockázat[1]
  • 350 000 igazolt sportoló mellett legalább ennyien sportolnak hazánkban intenzíven, amatőr szinten
  • A sportszakmai szervezetek ajánlásai nem jutnak el a veszélyeztetett hobbisportolókhoz

Egyelőre korlátozott adatokkal rendelkezünk arról, hogy a kórházba nem került, illetve a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek között milyen magas a tartós szívkárosodás kockázata, az viszont tény, hogy a COVID–19-betegséggel kórházba kerülők között a szívbetegségek gyakori előfordulását figyelték meg.[1] Friss állásfoglalásában az Országos Sportegészségügyi Intézet is az intenzív sportolás újrakezdésének kockázataira hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a fázisban a szokásosnál is nagyobb a különböző szívproblémák, központi idegrendszeri történések, valamint mozgásszervi sérülések megelőzésének a jelentősége.

A profi sportolók mellett az intenzíven sportoló amatőröknek is körültekintően kell újrakezdeniük a testedzést a COVID–19-ből való felgyógyulást követően.

Még a tünetmentes lefolyású betegség esetén sem ajánlott a sportolás a pozitív teszteredményt követő 3 hétben. Mielőtt a koronavírus-fertőzésen átesett amatőrök visszatérnének az edzéshez, legalább 3 hétig pihenniük kell, és még panaszmentes esetekben is ajánlott kardiológiai kivizsgáláson részt venniük. A szakemberek szerint ugyanis a COVID–19-betegséggel összefüggésben a szokásosnál nagyobb a különböző szívproblémák kialakulásának kockázata, ezért a részletes – akár szív-MRI-t is magában foglaló sportkardiológiai kivizsgálást követően fokozatos terhelés, pulzuskontroll mellett végzett alacsony intenzitású testedzés javasolt.

A koronavírus okozta betegséggel összefüggésben számos keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmény ismert. A szövődményes szívizomgyulladás következményei közül a sok esetben előzetes figyelmeztető tünetek nélkül jelentkező szívritmuszavar és hirtelen szívleállás akár végzetes kimenetelű is lehet. Szívizom-, illetve szívburokgyulladás (pericarditis) esetén – az aktuális protokoll szerint – az igazolt sportolókat 6 hónapra eltiltják a versenyzéstől.[2]

Milyen kockázatok léphetnek fel?

Dr. Sári Csaba sportkardiológus szerint a következők okozhatnak problémát:

Amitől elsődlegesen félünk az olyan tartós vagy átmeneti károsodások, amelyek mellett a sportolás veszélyes lehet. Ilyen a szívizom vagy szívburok gyulladás vagy károsodás. 

 

Mindkettő következménye lehet a sportolás közben vagy közvetlenül utána kialakuló hirtelen szívhalál ritmuszavar. Vagy a szívizom gyulladásból tartós szívelégtelenség alakul ki, ami elég nagy mortalitással bíró betegség. Ha bármelyik föllépne, 5-6 hónapra eltiltjuk a versenyzőt a sportolástól. 

Mint a szakértőtől megtudtam, a pozitív mintát produkáló profi sportolóknak például azonnal be is vonják a versenyengedélyét, és miután átvészelték a betegséget elvégzik rajtuk a kardiológiai vizsgálatokat, csak azután kaphatnak újra versenyengedélyt.

Kóros eltérés vagy elhúzódó panaszok esetén kiegészítő vizsgálatokra, például koronária-CT-re, szív-MR-re vagy Holter-vizsgálatra is szükség lehet.

Mert azt tudni kell, hogy a szívizom vagy szívburok gyulladás a sportolók között kialakuló hirtelen szívhalál gyakori oka. 

Induljunk ki először abból, hogy valaki tünetmentes, de pozitív teszteredménye van

Az ő esetükben is fontos az óvatosság. Az alap, hogy bármilyen vírusos megbetegedés alatt mindenfajta sporttevékenység tiltott, és a visszatérés is csak fokozatos terhelés mellett ajánlott, a COVID esetében ez hatványozottan igaz.

Fontos, hogy tünetmentesen átvészelt COVID fertőzés után se térjen vissza azonnal a szokásos terheléshez, távokhoz, intenzitáshoz.

Első körben 3 hét pihenés javasolt, ami természetesen nem azt jelenti, hogy azt ágyban kell töltenie. Ezt követően kezdje el az edzéseket alacsonyabb intenzitással. Pulzuskontroll mellett eddzen, könnyű futást, sétát vállaljon, esetleg laza kerékpározást válasszon edzés gyanánt. 

Azt javasoljuk, hogy az aki tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esett is át a betegségen, számára a sporthoz való visszatérés előtt legalább egy EKG és szívultrahang vizsgálat történjen

A WKC szakértője szerint ugyanis az amatőr sportolók – különösen például a mostanában rendkívül népszerűvé vált félmaratonokra, maratonokra készülők – még inkább veszélyeztetettek, hiszen esetükben csak a jó információáramlásra és a saját belátásukra lehet számítani.

És mi van azokkal, akik komolyabb tüneteket mutattak esetleg kórházi kezelésre szorultak?

Ez az eset még egyértelműbb a szakorvos szerint:

Ha a páciens elhúzódó tünetekkel rendelkezett, esetleg kórházi kezelésre szorult vagy azt veszi észre magán, hogy bármilyen maradványtünet van, akkor hatványozottabban szükséges a kardiológiai vizsgálat, sőt. Abban az esetben érdemes laborvizsgálattal kiegészíteni, hogy kiszűrjük nem áll -e fent a korábbi egészséges állapothoz képest valamilyen károsodás. 

A tömegfutó versenyeken mindenki saját felelősségére indul, mi a tanács vírustól függetlenül a biztonságos edzéshez versenyzéshez?

Azt mondhatjuk, hogy 35 éves kor alatt leggyakrabban örökletes szívizom betegség, vagy szívizom-szívburok gyulladás áll a sportolás közben fellépő szívhalál vagy szívinfarktus hátterében, vagy esetleg valamilyen trauma, fertőzés érte az embert. 35 év alatt is érdemes szűrő jelleggel szívultrahang, terheléses EKG-t végeztetni.  

35 év fölött leggyakrabban sportolás közben vagy közvetlen azutáni szívinfarktusban halnak meg az emberek. A szűrést nem tehetjük kötelezővé a hobbi sportban, de fontos lenne mindenki számára a legalább éves szintű ellenőrzés.

Évente érdemes elmenni, főleg, ha van ismert betegsége, amivel kiszűrhetjük a nagyobb bajokat. És tudunk tanácsot adni, hogyan sportoljon. Hogy tudja, amit ő egészségesnek gondol, az biztonságos -e.

Ez a legveszélyeztetettebbek korosztály, köztük is elsősorban a férfiak, akik esetleg akkor jönnek rá, hogy egészségesen akarnak élni. Esetenként már kialakult náluk létező betegség, például magas vérnyomás, cukorbetegség, és nekiállnak minden kontroll nélkül egy félmaratonnak, az nagyon veszélyes.

Sokszor hallunk olyanról, hogy egészségesnek hitt, erős sportolók esnek össze. Mi áll ezek hátterében?

Vannak a szerzett történések. Például vírusos fertőzés, lázas betegség, amikor nem javasolt a mozgás. És van az öröklött hajlam, szívizom betegség, vagy olyan ioncsatorna betegség, ami ritmuszavarra hajlamosít.

De ha eljön szűrésre, EKG, terheléses EKG és szívultrahang történik, és fölteszünk neki célzott kérdéseket, milyen panaszai vannak. Szülőnél, rokonnál kiderül, hogy a családban volt hirtelen szívhalál mondjuk 45 évesen, akkor arra reagálni kell.

A sportolókat ezért is vizsgálják rendszeresen, de az „amatőr” sportolókra természetesen nem láthatnak rá. Csak az ő belátásukon múlik, hogy eljönnek -e szűrésre.

Összefoglalva:

Az OSEI állásfoglalása szerint tünetmentes és enyhe tünetes, azaz 24 órán belül lezajló tünetek esetén a COVID–19-pozitív sportolók esetében 2 hét pihenés indokolt. Az első pozitív PCR-tesztet vagy az első tünetes napot követően 3 héttel, a betegség elhúzódó lefolyása esetén pedig leghamarabb 4-6 héttel kezdhető meg az edzés. A pihenőidőt követően az intenzív sportolás megkezdéséig fokozatosan, pulzuskontroll mellett lehet testedzést végezni. Fontos, hogy hasonló előírások vonatkoznak a gyerekekre is.

A cikk elkészülését szakmailag támogatta:

Wáberer Kardiológiai Centrum www.wkc.hu, Wáberer Medical Center www.wmc.hu

[1] A Game Plan for the Resumption of Sport and Exercise After Coronavirus Disease 2019 (COVID–19) Infection, JAMA Cardiology Published online May 13, 2020 American Medical Association

[2] OSEI állásfoglalás, 2020. október 28.

Az okos futó olvas is..

Kérj azonnali blogértesítőt,
és meglepünk egy ajándékkal.

Kérlek, add meg az email címed itt:

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Bármikor leiratkozhatsz a hírlevélről. Marketing anyagot nem küldünk részedre. Adatkezelési irányelveinket itt találod. 

Adam G. Steve.

Polgári nevén: Galambos Ádám. 1991 óta fut, melyből bő 10 év volt élsportolói szinten. Közép -és hosszútávfutó. Versenyző. Többek között kismaratoni csapatbajnokság országos harmadik helyezett. 3K 9:18 12K 42:15 21K 1:18:36 Futás könyvek szerzője: Könyvei a DiBookon: https://dibook.hu/szerzo/adam-g-steve Könyvei a Bookline-on: https://bookline.hu/search/search.action?page=1&searchfield=Adam+G.+Steve

Témába vág

'Fel a tetejéhez' gomb

TÖLTSD LE MOST AJÁNDÉKBA!